VAsárnap este hétre kész is lett a házikó nagy része. Már csak a hátsó fal hiányzik de lehet adunk inkább a szomszédoknak anyagot, ha nem tetszik megcsinálhatják:)) Na jó hétvégén ha az idő is úgy akarja akkor be lesz fejezve az is és ott is kultúrált lesz végre a látvány.

Tegnap Máté vásárolt. Elmentünk bicajjal meg babakocsival a boltba ahol az első dolog ami a kosárba kerül a Kubu. Belépünk a boltba, Máté eltűnik a sorok közt és boldogan rohan vissza a flakonnal, hogy ezt is. MAjd lelkes vásárlásba kezd. Rohan a hűtőpulthoz rudiért. Eddig elég volt egyet bedobni, most csak hordta hordta, majd gondolt egyet és hozta az egész kartont:) A pénztárnál résen kell lennem miket veszek meg. Hazafelé jövet kubuval  akézben kell a biciklin bénáznia de az istenért nem adná oda. Az úton persze elejtette és elkezdett ott hisztizni. Na ekkor telt be nálam a pohár. felmakolta az üvöltő Mátét, a háromkerekűt és szó szerint áthajítottam őket az úton, majd jött a dorgálás...pont az úton kell levágni a a cirkuszt! Jó sokáig mondta a magáét hazafelé. Oylan hülye helyeken tud cikruszt rendezni. PL amikor mászunk le vagy fel a buszról. Ez még gyerek nélkül sem egyszerű hát még kettővel. Főleg, hogy igen ritkán jut eszükbe az embereknek, hogy legalább Máténak helyet adjnak a babakocsi közelében, vagy ha kendőben viszem Petrát akkor egymás mellé. Még jó, hogy rutinos utazó így szépen ücsörög amíg nem szólok neki, hoyg leszállás. Nagoyn sokan nem mernek gyerekkel utazni pedig a  törpök roppantul élvezik a nagy kékséget és én mindig úgy voltam vele, hogy ne akkor üljön már szerencsétlen először buszon villamoson metrón akármin amikor iskolába megy. Nem lesz mindig aki elvigye kocsival de addigra rutinos lesz. Számomra furcsa amikor anyukák sápítoznak otthon, hogy be vannak zárva a négy fal közé mert apa dolgozik így csak a ház alatti játszótérre tudnak eljutni, közben meg bárhová el lehet jutni csak akarni kell.
 

Tegnap este Petra rendezett egy órás ordítást...előtte még tök jó kedve volt, hangosan nevetett ahogy Máté bohóckodott neki. Egyszercsak eltört a mécses azt hittük megütötte Máté. 10 óra volt mire abbahagyta és elaludt. Reggel meg arra ébredtem, hogy magyaráz, sikongat, nevetgél. Látom, hogy a rácsvédő alá van bebúja és onnan huncutkodik. Felhúztam róla az anyagot és egyből hatalmas vigyorgás, repdesés. Jókedvűen kezdte a napot.