MA nincs túl sok kedvem írni....hisz picsa.

Szeretnék csak úgy egyedül lenni és csak nézni ki a fejemből. Már nagyon elegem van ebből az egészből! Tudom egyszer vége lesz....akár ma is. csak már bosszant, hogy akár bungie jumpingolhatnék is a nullás hídjáról akkor sem indulna be semmi. Pedig már szép nagy és erős, a lepény meg amortizálódik rendesen hisz már egy hete is harmadfokú volt....szóval már nem látja el rendesen a feladatát. De amíg a ctg jó addig maradunk így:( Max megkérem a doit, hogy tegyük át  a hátamra. ÉN egyre jobban pukkadok le, néha ahhoz sincs erőm, hogy felkeljek de azért húzom az igát mert mi mást tehetnék?

Ha ma sem történik semmi akkor jövő héten minden nap vagy minden másnap ctg, meg áramlás mérés...5. nap után meg befekvés megfigyelésre de azt már nagyon nagyon nem szeretném! Pedig még simán benne is lehet a pakliban...és még akkor sem indítanak. Tudom mindenkinek megvan írva a sorsa, hogy mikor jöjjön a világra és nem szabad senkit siettetni de mi van ha valakinek az van megirva, hogy siettetni kell? Erről ennyit, hogy a többedik gyerekek hamarabb jönnek....én nem ezt tapasztaltam a velem együtt babát várókkal kapcsolatban. Inkább túlhordták egy héttel.

Reggel Máté megint puszival ébresztett aztán egyből elkezdett bohóckodni. Nem is tudom hogyan képes egyből így pörögni? Kiszaladt, behozta nekünk a távkapcsolót, hogy kapcsoljuk be a tv-t de az ágyból nem lehet. Tiszta ideg volt, mutattuk neki, hogy a kis piros gombot nyomja meg, erre a kis dinnye ott az ágyban nyomkodta:) De végül rájött és kiment a tv-hez és ott csinálta, csakhogy nem egyszer nyomta meg hanem sokszor így ki be kapcsolta:) VAlahogy csak sikerült neki életet lehelni a tv-be....kapásból az összes némte nyelvű adót végig zongorázta és naná, hogy az nem volt jó. AZtán az apja megkönyörült rajta és bekapcsolta a minimaxot. Volt is nagy nagy ujjongás. Egész reggeli közben hallottam, hogy magyarázott lelkesen mert én az ágyba kaptam a reggelit meg a kávét. Hiába no arany egy párom van:)

Máténak az a legaranyosabb szokása, hogy mondunk neki valami szót, azt megpróbálja utánozni de valami egészen más sül ki belőle, de nagyon határozottan rávágja és elégedetten bólogat, hogy sikerrel járt. Öltözés közben beült a szekrényembe és onnan integetett meg kiabált, hogy szia.

Lassan felébred és kiküldöm az apjához miután evett.

A tegnapi sült banán meg nagyon fincsi lett:) édes sűrű palacsintatésztában megforgatva, megsütve, olvasztott csokival és tejszínhabbal nyammm.

Délben néztem a Stahl Juditot....könyörgöm mondja már meg valaki, hogy ki mondta neki, hogy tud főzni???? Valami eszméletlen borzalom kajákat készít!!!!!! na meg állandóan muffinokat....ok finom a muffin de azért nem az a konyhaművészet csúcsa!!!! Egy muffint összedobni még a palacsintánál is egyszerűbb!!! Már Máté is ki  tudja kavarni....Irritáló ahogy affektál főzés közben...